A somlói galuska végzett az első helyen a Magyarország Kedvenc Süteménye szavazáson.
A második helyezett szoros küzdelemben a zserbó, harmadik pedig a rétes lett. A somlói galuska a kezdetektől vezette a szavazást, előnye pedig napról-napra nőtt, végül több mint 23 ezer voksot kapott.
A második helyért a zserbó és a rétes között éles verseny alakult ki: a zserbó a szavazás kilencedik napján vette át a vezetést a rétestől és lett 19 ezer 879 szavazattal a második, mögötte alig lemaradva harmadik a rétes, amely végül 19 ezer 356 szavazattal lett harmadik.
Több mint 18 ezer szavazattal a krémes lett a negyedik kedvenc, míg az ötödik helyen 17 ezer 700 vokssal a túrótorta végzett. A hatodiktól a tizedik helyig a tiramisu, a Rákóczi-túrós, a gesztenyepüré, a Feketeerdő-torta és a dobostorta állnak. A legkevesebb, mindössze 1819 szavazatot a mandulatorta kapta, de nem sokkal előzte meg a sereghajtót az Eckler-fánk és a baklava sem.
Meglepetésnek tűnhet, hogy a csokitorta csak a 15. helyig jutott, az Esterházy-torta pedig csupán a 17. helyet szerezte meg, alig néhány szavazattal tudta megelőzni a piskótatekercset. Ugyancsak várakozáson alul szerepelt az előszavazáson első helyen végzett tiramisu, amely végül a hatodik helyet szerezte meg.
A rendkívül szoros, ám annál kellemesebb ízvilágú verseny győztese a somlói galuska, Magyarország kedvenc süteménye. Egy hajszálnyival megcsúszva, a második helyen követi őt a zserbó szelet, a harmadik helyezett pedig a megannyi ízben elkészíthető rétesé lett.
A Somló hegy büszkesége
A somlói galuska igazi hazai kedvenc, szinte minden étterem menülapján megtalálhatjuk és a legtöbb háziasszony is előszeretettel készíti, hiszen igazán egyszerű, mégis nagyon kellemes ízeket kombináló édességről van szó. Azonban azt már kevesebben tudják, hogy a somlói galuska eredete a méltán híres Gundel étteremhez kapcsolható. Itt dolgozott ugyanis az 50-es években Gollerits Károly főpincér, a süti ötletének megálmodója és Szőcs József Béla cukrászmester, aki végül megalkotta az azóta is töretlen népszerűségnek örvendő édességet.
Az omlós piskótát, csokoládéöntetet és tejszínhabot ötvöző somlói galuska rövid időn belül akkora mértékű népszerűségre tett szert, hogy 1958-ban, a Brüsszelben megrendezett világkiállításon már szakmai díjat is nyert. Nevét is Szőcs József Bélának köszönheti, aki a Somlyó hegy lábánál található városrészről származik, a sütemény elnevezésével pedig szülőföldje előtt tisztelgett.
Somlói galuska (kép: wikipedia.org)
A Gerbaud ház ínycsiklandó mesterműve
A második helyezést elérő zserbó neve alapján sokan a Gerbaud cukrászdára asszociálnak, és milyen jól is teszik! A zserbó atyja ugyanis nem más, mint Gerbeaud Emil francia származású cukrászmester. Az 1854-ben született cukrász édesapjától örökölte a szakma iránti szenvedélyt, ugyanis Simon Jean Francois Gerbeaud maga is cukrászként tevékenykedett, így egészen kiskorától kezdve a mesterség apró kis részletibe nőtt bele.
Érdekesség azonban, hogy a zserbó eredete a mai napig nem teljesen tisztázott – mindenesetre a legnépszerűbb teória szerint Gerbeaud a háziasszonyok megsegítésére alkotta meg ezt a különleges édességet. Ha igazak az elmondások, akkor a hozzávalók válogatásánál az volt az elsődleges szempont, hogy mik azok dolgok, amik minden háztartásban megtalálhatók voltak ebben az időben, mint például a liszt, lekvár vagy tojás. Így valóban egy mindenki számára elérhető, könnyen elkészíthető, mégis különleges végeredményt adó sütemény született a zserbóval.
Egy igazi ezerarcú sütemény
Ki ne ismerné a dobogónk harmadik helyezettjét, vagyis a rétest? Mindannyian imádják a különféle töltelékekkel ellátott finom süteményt, elkészítésére azonban már annál kevesebben vállalkoznak, a házi készítésű rétestészta elkészítési ugyanis időigényes tud lenni. A Habsburg birodalom egyik legkedveltebb édessége volt ez a 18. században és az osztrák konyhában is a mai napig aktívan jelen van a desszertek listáján. A bécsi könyvtárban egészen 1696-ra visszamenőleg találhatunk kézzel írt rétes recept leírásokat.
A rétes tésztájának állagából arra lehet következtetni, hogy a török baklavának is nagy köze van a jelenlegi recept kialakulásához. Megannyi töltelék fajta van már, ahogy mondani szokás, ahány ház, annyi szokás. A legnépszerűbbek, a túrós, almás, meggyes, mákos vagy éppen tökös mákos, de már évszakonként is változhatnak a különböző ízvilágok. Sőt egyre népszerűbbek a sós töltelékek is, mint spenót, tejföl, vagy éppen valamilyen húsfajta. Gyakorlatilag csak a képzeletünk szabhat határt rétesein k ízesítésének.
